A kristálymet a kristályos metamfetamin rövidítése. Ez a metamfetamin nevű drog egyik formája.
A metamfetamin egy fehér, kristályos drog, amelyet felszippantanak, elszívnak vagy injekcióznak. Néhányan még szájon át is fogyasztják, de mindenkiben erős vágy alakul ki arra, hogy tovább használja, mivel a drog a boldogság és a jó közérzet hamis érzését kelti – hirtelen magabiztosságot, hiperaktivitást és energikusságot. Az étvágyat is csökkenti. Ezek a hatások általában 6-8 órán keresztül tartanak, de tarthatnak akár 24 órán át is.
Az első élmény lehet, hogy valamennyire kellemes, de a metamfetamin már az első perctől fogva elkezdi tönkretenni az emberek életét.
...és 2,5 évvel később
Mi a metamfetamin?
A metamfetamin egy illegális drog, ami ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a kokain vagy a többi kemény utcai drog. Számos beceneve van – a legáltalánosabbak a feta, ice, met, vagy a leggyakoribb, a speed. (Lásd a szlengnevek listáját.)
A kristálymetet minden korosztály használja, de leginkább diszkódrogként fogyasztják az éjszakai szórakozóhelyeken vagy rave-partikon. A leggyakrabban használt szlengneve az ice vagy jég.
Ez egy veszélyes és erős kémiai anyag, és mint minden drog, méreg, amely először élénkítőszerként hat, majd módszeresen tönkreteszi a testet. Így fogyasztása súlyos egészségügyi problémákkal – emlékezetkieséssel, agresszióval, pszichotikus viselkedéssel és lehetséges szív- és agykárosodással – jár.
A mettől nagyon könnyen függővé lehet válni. A drog felemészti a test erőforrásait, és olyan pusztító sóvárgást alakít ki, amelyet csak még több drog fogyasztásával lehet enyhíteni.A kristálymet hatása koncentrált, és sok fogyasztója arról számolt be, hogy már az első használat után függővé vált tőle.
„Kipróbáltam egyszer, és BUMM! Függő lettem” – mondta az egyik metfüggő, aki elvesztette a családját, a barátait, zenészi hivatását, és végül az utcára került.
Következésképpen ez az egyik legkeményebb, legnehezebben kezelhető drogfüggőség, és sokan halnak meg a csapdájában.
„Akkor kezdtem kristálymetet használni, amikor utolsó éves középiskolás voltam. Mielőtt még a főiskola első félévét befejezhettem volna, a met már olyan nagy problémát jelentett, hogy fel kellett adnom a tanulmányaimat. Úgy néztem ki, mintha bárányhimlős lennék, mivel órákon át a tükör előtt álltam, és az arcomat csipkedtem. Minden időmet a met használatával vagy megszerzésével töltöttem.”
– Anne Marie
