Fotó: Stockxpert

A depresszánsok (nyugtatók) közé sorolják, ami azt jelenti, hogy lassítja az életfunkciókat, azaz összefolyó beszédet, bizonytalan mozgást, érzékelési zavarokat és gyors reagálásra való képtelenséget eredményez.

Az elmére kifejtett hatásait tekintve a legjobb, ha olyan drogként gondolunk rá, amely csökkenti a személy racionális gondolkodási képességét, és eltorzítja az ítélőképességét.

Bár depresszánsként sorolják be, az elfogyasztott alkohol mennyisége határozza meg a hatás típusát. A legtöbben a serkentő hatása miatt isznak például egy pohár sört vagy bort, hogy „elengedjék magukat”. Ám ha a személy többet fogyaszt, mint amit a test fel tud dolgozni, akkor megtapasztalja az alkohol nyugtató hatását. Kezdi „butának” érezni magát, romlik a mozgáskoordinációja és az önuralma.

Az alkohol-túladagolás még súlyosabb depresszáns hatásokat vált ki: a fájdalomérzet hiányát, mérgezést, amelynek során a test kihányja a mérget, és végül öntudatlanságot vagy – ami még rosszabb – súlyos túladagolás esetén kómát vagy halált. Ezek a reakciók attól függenek, hogy mennyit fogyaszt az illető, és milyen gyorsan.

Különféle fajtájú alkoholok vannak. Az etil-alkoholt (etanolt) – italokban csak ilyen alkoholt használnak – gabona vagy gyümölcs erjesztésével állítják elő. Az erjedés vegyi folyamat, amelynek során az élesztőgombák bizonyos szerves anyagokat lebontva alkoholt hoznak létre.

Alkoholtartalom

Az erjesztett italok, mint például a sör vagy a bor, 2–20%-os alkoholtartalmúak. A párlatok (égetett szesz) 40–50%-os vagy magasabb alkoholtartalmúak. Ezek szokásos alkoholtartalma a következő: