A kokain rövid ideig tartó erős eufóriát okoz, amelyet rögtön az ellentéte követ – mély depresszió, idegesség és sóvárgás még több drog után. Használói gyakran nem esznek vagy alszanak megfelelően. Magas pulzusszám, izomgörcsök és izomrángások fordulhatnak elő náluk. A drog paranoiát1, dühöt, ellenségességet és idegességet okozhat még akkor is, amikor a személy nem áll a közvetlen hatása alatt.
Függetlenül attól, hogy milyen mennyiségben vagy milyen gyakran szedi valaki, a kokain növeli annak kockázatát, hogy szívinfarktus, agyvérzés, görcs vagy légzési elégtelenség következzen be, amelyek bármelyike hirtelen halált okozhat.
Mik a kokain hosszú távú hatásai?
A „drogőrült” szót eredetileg évekkel ezelőtt alkották az állandó kokainhasználat negatív mellékhatásainak leírására. Ahogy a droggal szembeni tolerancia növekszik, egyre nagyobb mennyiséget kell használni ugyanolyan eufória eléréséhez. A huzamosabb mindennapi fogyasztás álmatlanságot és étvágytalanságot okoz. A személy pszichotikussá válhat, és hallucinálni kezdhet.
Mivel a kokain felborítja az agyban végbemenő vegyi folyamatokat, a személynek egyre több drogra van szüksége belőle ahhoz is, hogy csupán „átlagosan” érezze magát. Azok, akik kokainfüggővé válnak, elveszítik az érdeklődésüket az élet egyéb területei iránt (ahogy ez a legtöbb droggal kapcsolatban is így van).
A kokainelvonás olyan komoly depressziót okoz, hogy a személy hajlandó szinte bármit megtenni, hogy megkapja a drogot – még gyilkolni is képes.
Amennyiben azonban nem jut kokainhoz, a depresszió annyira elmélyülhet, hogy öngyilkosságba hajszolja az illetőt.
